Szárnyas sárkány volt a velociraptor őse

"Szárnyas sárkány" volt a velociraptor őse: tudósok szerint egy Kínában talált új dinoszauruszfaj fosszíliája arra utal, hogy az egykori őslény éppen elindult a madárrá fejlődés útján.

A BBC News beszámolója szerint a kétméteres teremtmény maradványait mészkőbe ágyazva találták meg Kína északkeleti részén, Liaoning tartományban. A kőzet, amely egy vulkánkitörésből származott, szinte tökéletesen őrizte meg az állatot.

A 125 millió éves fosszília vizsgálata alapján arra következtettek a tudósok, hogy sok egyéb dinoszauruszfaj, köztük a velociraptor is úgy nézhetett ki, mint "egy nagy, pihés, gyilkos madár", habár nagy teste, és ehhez képest rövid "karjai" miatt valószínűtlen, hogy a megtalált új faj repülni is tudott volna.
A dinoszauruszt Csenjüan sárkányának (Zhenyuanlong suni) nevezték el arról a férfiról, aki megszerezte a fosszíliát a csincsoui múzeum számára, hogy tanulmányozni lehessen.

A fosszíliával kapcsolatos tanulmányt a Scientific Reports folyóirat közölte az Edinburghi Egyetem és a Földtani Tudományok Kínai Akadémiájának együttműködésével. A kutatás vezetője, Steve Brusatte elárulta, hogy még soha nem vizsgált ilyen szép fosszíliát.

A fürge, húsevő dinoszaurusz rövid karjának szárnyait tollak borították, több rétegben. Az állat éles fogazatával szaggathatta a táplálékát. A szárnyak tollazata nagyon jó állapotban maradt meg. Az állat a 40-50 millió évvel később megjelent, hírhedt ragadozó, a velociraptor őse lehetett. Brusatte azonban hozzáfűzte: bár dinoszauruszról van szó, a velociraptor közeli rokonáról, de akkor is úgy nézett ki, mint egy pulyka, vagy keselyű.
A paleontológus szerint a dinoszauruszok mozis élményeinknél is furcsábbak, sőt félelmetesebbek lehettek, olyanok, "akár nagy, pelyhes madarak a pokolból".

Brusatte úgy vélte, a tollazat nyilván nem repülésre szolgált, talán azért fejlődött ki, hogy a pávához hasonlóan magához vonzza a hímeket, elijessze ellenségeit, vagy a tojásokat védje vele a fészkében. De az is lehet - bár a tudós szerint elég nehezen elképzelhető -, hogy a fákon mozgott, és képes volt a szárnyaival siklani.
A brit tudós elmondta: jelenleg Kína a paleontológia centruma. "Múzeumok raktárai vannak ott tele új dinoszauruszfosszíliákkal, amelyeket még senki sem tanulmányozott. Az őslénytan történetének talán legizgalmasabb ideje jött el" - fogalmazott.

A madarak kistestű, tollas dinoszauruszokból fejlődtek ki. A legősibb ismert madár, a hollónagyságú archaeopteryx 150 millió évvel ezelőtt élt.